Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

I. A vallásos érzület mint az emberi természet eredeti sajátsága

8 nyilvánítása érdekeiknek nem kedvez és ezeket amannak kénytelenek főiéje helyezni, vallásos érzületüket egyszerűen áldozatul hozva. Yégiil kénytelenek vagyunk megengedni, hogy némely ember, ha ezt kinyilatkoztatja, őszintén is, igazán is, semmiféle hittel, semmiféle vallásos érzülettel, meggyőződéssel nem bir. Csakhogy ezen ténynek, ha ilyennek elfogadtuk, a végső következménye nem az, a mit szerintők ki kell vonni, hogy tudniillik az emberi természetnek általánosságban, elvben sincsen meg mint feltétlenül szükséges ismertető jele a vallásos érzülete, hanem egyedül a hitetlen embernek megfelelő teljesen egyéni, a rendes emberi lelki tulajdonságoktól eltérő természete. Hiszen szívesen elhiszszük, hogy a csecsemő gyermekben, a hülyékben, a hóbortosokban, a zavarodott elméjüekben a hitéletnek még nyomaira sem akadunk ; csakhogy ki mondhatná azt, hogy minden ember csecsemő, hülye, hóbortos vagy őrült? De engedjük meg azt is, hogy a hitetlen ezen csoportok egyikébe sem tartozik; a vallásos érzületen kivül más tekintetben teljesen rendes testi és lelki életet élnek. Tekintve ezek végtelenül csekély számát, ebből azt kell következtetnünk, hogy valamely természeti rendellenességgel van dolgunk. Darwin, híres természettudós és természetbölcselő említi, hogy Dél-Amerika csúcsán, a tüzföldön talált oly ősemberfajt, melynek egyáltalában semmiféle vallási képzete nem volt. Ugy látszik, ez az emberi mivelődés legalacsonyabb foka. Már az ausztráliai szigeteken élő emberevő törzsek és az afrikai őserdők vadembere egy fokkal magasabb műveltséggel bírnak, mert egyes véletlenül utjokba kerülő tárgyakat (fetisch) imád-