Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> belső ügyeit, nyelvére nézve német, műveltsége fentartására nagy befolyással van a Németországgal való folytonos érintkezés; külön státust képeznek és csak grófjuk, ez idő szerint Pempflinger Márkus utján tartoznak a magyar állam kötelékébe; a körülöttük lakó oláh, magyar és székely elemeket műveltség dolgában messze felülhaladják. A Németországban vajúdó reformácziómozgalom hirét szebeni kereskedők hozzák Erdélybe. Már azon az alapon is számithatott a mozgalom érdeklődésre, mert az erdélyi szászoknak alkalmuk volt olvasni a német nyelvű iratokat, melyek a reformáczió érdekében vagy ellen megjelentek, s ha más nem is, az űj, megkapó, csudálásra méltó, változatokban gazdag merész küzdelem, melyet Luther a pápaság ellen megindított, számithatott nem csak rokonszenvre, hanem arra is, hogy a mozgalmat helyeseljék és annak harezosaivá legyenek. De ne itéljiik meg ily józanul a reformáczió első hatását. Luther fellépése Tetzellel szemben, a wittenbergi tételek, a lipcsei vita, a wormsi birodalmi gyűlés, a biblia fordítás mindmegannyi olyan mozzanat, melynek kábitó hatását az elmékre igen könnyen elképzelhetjük. E hatás alul nem szabadulhatott sem a templomi szószék, sem a korcsmai törzsasztal, sem az utcza, sem a kézműves műhelye, sem a czéh-összejövetelek, sem a házi tűzhely. Papok a szószékről mennydörögtek Luther ellen vagy mellett; tanítók az iskolában, családapák az otthonban, polgárok összejöveteleiken beszélgettek, oktattak, lelkesítettek, szitkozódtak egyéni természetük szerint. A közhangulat meg volt teremtve. És mit használhatott ezzel szemben 6*