Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> a magyar országgyűlésen hozott törvény: a lutheránusokat meg kell égetni? Ha esetleg figyelmeztették is a szász grófot erre a törvényre, a pártviszályok által szétdúlt és meggyengült államhatalom sem tehette ki magát annak, hogy a hatalmas szász gróf az engedelmességet megtagadja, vagy pedig nyiltan menjen át a másik pártra. A szászok példáját csakhamar követték más városok és a jelzett év már a protestáns egyház szervezkedését mutatja ; igy a reformácziót elfogadják : Békés (1523), Pápa (1523), Ujhely (1523), Sáros-Patak (1523), Siklós (1523), Sziget (1524), Bártfa (1525), Bányavárosok (1530), Gyula (1530), Debreczen (1531), Munkács (1531), Kassa (1531), Erdőd (1531), Korpona (1536), Modor (1536), Selmecz (1540), Rozsnyó (1542), Brassó (1548); Lőcse (1544), Bélabánya (1545). A XVI. szepesi város (1545), Komárom (1549), Nagy-Szombat (1549), Kőszeg (1549), Nagy-Várad (1558), Késmárk (1560), Győr (1564), Trencsén (1576), Nyitra (1576). Mikor Ferdinánd király 1548-ban a pozsonyi országgyűlésen lépéseket tett a protestantizmus elfojtására, már olyan volt a helyzet, hogy oly eszközökkel, melyek a XVI. század húszas éveiben alkalmaztattak, nem lehetett boldogulni; ezen országgyűlés reámutat a reformáczió gyors elterjedésének okaira is: hogy az egyházi javak világiak kezére kerültek, és hogy a tanítást és predikálást világi többnyire iparüzö elemek végezték, minek folytán azon féríkik, kik tudományukat külföldi, többnyire a wittenbergi egyetemen szerezték, úgy a birtokos nemesek, mint ezek folytán a parasztságra is nagy lelkiismereti befolyást tudtak gyakorolni. E férfiak való-