Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

nevezünk, s mely befolyását királyokkal, nemzetekkel, társadalommal és egyesekkel egyaránt — megengedjük sokszor jótékonyan éreztette, a harezot felmerte venni, sőt abban diadalt is aratott. Mert a reformáczió sikerét vágy sikertelenségét nem az határozza meg, hogy a régi katholikus egyházszervezet helyébe tudott e az összes keresztyénségre nézve uj egyházszervezetet teremteni, hanem kijelölte azon új irányt, melyen az emberiség haladva, sorsát magasabb alapokra fektetheti. Ilyennek fogva fel a reformáczió mozgalmát, vajmi gyengék voltak ama törvények, melyeket az 1523. és 1525-iki országgyűlések a Luther-féle tanok elterjedése ellen hoztak: bátran összehasonlíthatjuk hatását az elemi erővel fellépő természeti jelenség fellépésével, a hógörgeteg rohama, a hegyi viz árja, a villám csapása ellenében vajmi gyarló óvszer a ház fedele, a földhányás, a villámhárító. A reformáczió életképes magon, a nemzetek élő szöveteinek számtalan sejtjeiben ébredt életre és lassanként összemorzsolt mindent, a mi útjába került. A reformácziónak hazája Németország; itt esett, a tó sima tükrére ama kő, mely eleinte kis, majd egyre nagyobbodó hullámgyürüket vet fel maga körül; egy ily elenyésző kis hullámgyűrü volt azon kereskedelmi összeköttetés, mely a magyar szabad királyi városok és Németország között fennállott. A keleti áruczikkeknek közvetitői különösen az erdélyi szász városok. De szállítanak azonkívül gyapjút, viaszt, különösen pedig bort; az erdélyi szász nemzetiség II. Gézától kapott kiváltságai alapján majdnem függetlenül intézi