Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> mesék között; a királynak oly csekély a hatalma és tekintélye, hogy még a királyi udvartartás kiilső fényét sem birja fentartani. Egy tekintélyes párt, melynek magva az akkori körülményekhez képest még a leginkább nemzetieknek mondható törekvéseket akarta megvalósítani, a köznemesek pártja abban látta a saját és az ország pusztulását, hogy a királyi ház idegen. Ezen a réven Szapolyai János önző ezé íjainak az eszközévé lett. A dolgok állása tehát a mohácsi vész előtt az, hogy a Szapolyai-féle nemzeti párt, mint Szapolyai János eszköze, minden áron a Szapolyai királyságát kereste; a főpapság és főnemesség legnagyobb része a Habsburgház trónra jutásán fáradozott, a szabad királyi városok esetről-esetre foglalták el érdekeikhez képest saját álláspontjukat, a parasztság pedig mint politikai tényező nem számított. Az önérdekek liarcza pedig olyan szenvedélyes és egyúttal oly könnyelmű volt, hogy a törököknek 1520-iki támadása sem volt képes a nemzetben komoly védelmi törekvést megteremteni: a haza védelmére senkinek sem volt gondja, a veszély elhárítását mindenki a szerencsés véletlenre bizta. Ily politikai és művelődési viszonyok közepette lépett fel Németországban a reformáczió és vívott ki rövid idő alatt olyan sikereket, melyek azonnal megmutatták, hogy itt nem csak egy ember, vagy osztály vagy nemzet önérdekéről van szó, hanem az egész művelt emberiségre kiható mozgalomról és világtörténelmi lényege nem is azon körülményben gyökeredzik, hogy a római katholikus egyháznak több mint ezeréves hitelvei helyébe új hitelveket állított fel, hanem abban, hogy azon óriási szervezet ellen, melyet római pápaságnak 6