Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> királyi város; van tudomásunk egyes esetekről, hogy az 1525-ki törvény csakugyan végre lett hajtva; épen a törvény őre Werbőczy István nádor a jószágain ez időben égettetett meg eretnekeket; városokban is nyilvánosan égetett meg a hóhér eretnek iratokat, s közben egy-egy hirdetőjét az új tanoknak is. Egyháztörténeti kézi könyveinkben olvasható, hogy azért nem volt ;izon időben véres üldözésnek kitéve az új vallás, mert a magyar ember természetében nincs meg a kegyetlen vonás ! Az a törvényhozás, mely a megégetési törvényt hozta, az a földesúr, ki mint hatóság a megégetést elrendelte, az a nép, a mely a megégetést végrehajtotta épenséggel nem volt áthatva a kegyetlenség érzetétől, az akkori világ az eretneket körülbelül úgy tekintette, mint mi ma a szőlőnket és gyümölcsfánkat pusztító kártékony hernyókat, ha a lángba dobjuk őket és kinos pusztulásukat látjuk, elégtétellel gondolunk megmentett szőlőnkre és gyümölcsünkre. Különben pedig az akkori időben majd mindenkinek kijutott a máglyán való megégetés rettenetes látványából, hiszen a. boszorkányégetések nem voltak olyan nagy ritkaságok. Épen Werbőczynél törvénytiszteletre vihetjük viszsza, ha a törvényt a saját birtokain végrehajtotta. Csakhogy az akkori kor nem volt nevezetes a törvénytiszteletről. Werbőczy eljárása kivételes volt, az új vallás üldözése nem volt általános. Az ok. a mely miatt véres vallásüldözések már e korban nem keletkezhettek, egészen másban rejlett. A király személye, a kormány és államhatalom Magyarországban ez idő szerint gyenge és tehetetlen ; az ország szenvedélyes párttusák színhelye, köznemesek és főne-