Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> a kilenczedik század elején leveri és megsemmisíti az avar birodalmat. Frank-bajor elemek megtelepülnek ugyan az ország nyugoti határszélein, de ezek inkább a frank keleti határgrófság végvárainak örségét képezik. Ilyen határvárak körül fejlődhetett ki némi városi művelődés; de jelentőséggel a vezérek korában nem bírtak. A magyar elem városokat nem alkotott, városba nem ment lakni és így a városok megmaradtak idegeneknek művelődésben és nemzeti érzésben. A magyar, mint földműves, mint pásztor vagy harczos tanyákon, pusztákon, falvakban, kastélyokban vagy várakban lakott. A városi elem kezdettől fogva idegen, mely a saját érdekeit csak úgy tudta összeegyeztetni a királyság érdekeivel, hogy mint ipar és kereskedelmi telepek meghatározott összegeket fizettek a fiskusnak. melyek fejében polgáraik földesúri, illetve rendi kiváltságot élveztek, de nem mint honszerzők sokszor áldozatkészségből és hazafias lelkesedésből, hanem a legtöbb esetben kényszerből vagy jól felfogott előnyeik biztosítására. így látjuk, hogy a budai német polgárok János pártjára állanak, mert nemesi kiváltságokat ígért nekik, Sopron polgárai a párt és felekezeti harczok idején, mindig azon táborban vannak, a melynek részére a győzelmet remélik. Elszánt hősiesség példája a, magyar szabad királyi városok részéről a legnagyobb ritkaságok kőzé tartozik. Még hivatalos iratokban is a városi emberek czime „circumspectus" (körültekintő, ravasz). E városok közül különösen a nyugoti határszéli városok, mint Pozsony, Sopron, a szepesi városok és a szászvárosok tűnnek ki: lakosságuk vagy teljesen, vagy