Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> nagy részben német, műveltségük már azon kereskedelmi összeköttetésnél fogva is, melyet a külfölddel fentartanak, nagyobb, mint az ország egyéb lakosainak műveltsége. A kereskedőnél, iparosnál az irni, olvasni és számolni tudás életszükség volt. Ellenben a magyar jobbágy általában irni olvasni nem tudott, sőt a birtokos nemes is csak kivételképen. A parasztnak birtokperei nincsenek, mert nincs birtokjoga, más jogügyleteit pedig szóval intézte cl a földesúri hatóság. A nemesi birtok ügyeit pedig a káptalan előtt intézték el, a mikor is az ügyiratot az erre hivatott szerzetesek állították ki; aláírás vagy nem is volt szükséges, vagy pedig pótolta ezt a pecsétgyűrű, vagy végre épen csakis a nevét tudta leirni az illető. A világi papok műveltsége is inkább csak az egyházi latinságra, az irni olvasni tudás és egyházi szolgálat külsőségeire terjedt ki. k koraszülött és kiskorú II. Lajos György, Brandenburgi őrgróf gyámsága, illetőleg nevelői felügyelete alatt volt; a Habsburgi Mária magyar királyné és Jagelló Anna magyar királyleány és Ferdinánd osztrák főherczeg neje révén való kettős sógorság a magyar királyi ház és a Habsburgok között nagy befolyást gyakorolt a királyság és törvényhozás magatartására. A Brandenburgi György és Mária királyné állásfoglalása nem lehetett egyéb, mint puszta rokonszenv a reformáczió irányában. A Habsburgok neveltetésöknél és anyai származásuknál fogva inkább spanyolok, a katholikus egyházhoz törhetetlen hűséggel ragaszkodnak. a mit egyébiránt a hatalmi érdek is erősen követelt, mert Németországban a reformáczió gyors terje-