Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> viszálkodásnak volt az eredménye és ha nincs mohácsi vész, nincs protestantizmus Magyarországon. Ezzel a váddal a protestantizmusnak szembe kell néznie, 1526-ig nemcsak Magyarországon, de Németországon sincs protestantizmus, azon politikai párt Németországon, mely magát protestánsnak nevezte, még csak három évvel ezután a speieri birodalmi gyűlésen alakult meg. Magyarországon sem lehetett protestánspárt a mohácsi vész előtt, tehát a protestantizmus nem is folyhatott be azon viszonyok alakulására, melyeknek eredménye volt a mohácsi vész. Mikor már élesen szemben áll egymással a protestáns és katholikus párt, hallhatók voltak a kölcsönös vádak, hogy a protestáns illetőleg a katholikus Magyarország idézte elő a mohácsi vészt; de ez egyrészről sem alapos vád, mert a végveszedelmet nem okozhatta a katholicismus, hanem igenis azon körülmény, hogy sem a király és a zászlósurak, sem a főpapság, a főnemesség kötelességüket nem teljesítették az ország szervezése körül. Rendes haderő nincs, a bandériumok nincsenek megalakulva, a főnemességben sem lelkesedés, sem kötelességérzet akkor, midőn még lett volne idő a végveszély elhárítására. Az utolsó perczben tanúsított hősi elszántság nem menti fel a nemzetet a kötelesség mulasztás vádja alól. Hogy a mohácsi vész ténye következtében beállott viszonyok kedveztek a protestantizmus elterjedésének, az a dolog természetében gyökerezik: már akkor Németországban és más reformált országokban a reformácziónak nyomában járt az egyházi javaknak saecularisatiója, vagyis az érsekségek, püspökségek, apátságok, monostorok javai egyszerűen a fejedelmi kincstár javára lefog-