Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

I. A vallásos érzület mint az emberi természet eredeti sajátsága

6 az egyetemes, mindent magába foglaló világszellem gondolata. Csakhogy már ezen népeknél is, söt a minden természeti erőnek külön létet tulajdonító római és görögnépnél is nyomára akadunk annak, hogy egy legfelsőbb, minden felett uralkodó tökéletes szellem hatja át az ember által még csak nem is sejtett, végtelen anyagi és szellemi világot. így fejlődött az emberiség az egyistenség tudatáig már évezredekkel azelőtt és ezen a fokon megvan állapodva. Csakhogy ezen megállapodás csak látszólagos, mert az egyistenség tudata csak összefoglaló betetőzése a minden egyes ember tudatában meglévő eleven erőként működő vallásos érzületnek. Mert hogy minden egyes emberben természet szerint meg van a vallásos érzület folytonosan hullámzó, fejlődő eleven ereje, azt nem czáfolja meg azon körülmény, hogy némelyek azzal állanak elő: „Én nem hiszek semmit, én öntudatomban nem találok semmit, mely a mindennapin, a kézzelfoghatón, a szemmel láthatón túlvinne engem, hogy egy láthatatlan lénynyel érinkezést keressek; én beérem azzal, a mit szememmel látok, értelmemmel felfogok, azontúl van a semmi és ott nincs keresni valóm." Bizonyára minden ember találkozott már ily fajta emberekkel; kérdés tehát, hogy ezen valóban létező jelenség nem dönti-e halomra az általunk felállított tételt, hogy minden egyes emberben természetszerűleg meg kell lennie a vallásos érzület eleven erejének; érdekekünkben áll tehát, a magukat nyíltan hitetleneknek való emberekkel szemben állást foglalni. A kérdés elbírálásánál mindenek előtt hangsúlyoz-