Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

V. A reformáczió magyar nemzeti jelentősége általában

105> erdélyi szászokat illetőleg. A szászok nem leigázott őstelepesek, mint a tótok, lianem szívesen látott jövevények, a kik királyaink által nagyszerű szabadalmakkal ajándékoztattak meg. Az erdélyi szász nép nagy műveltsége, féltékenyen őrzött szokásai, szorgalma és esze eredményezték azt, hogy kezdettől fogva anyagi jólét és politikai meg művelődési befolyásuk következtében akárhányszor döntő szerepet játszottak Erdély viszonyainak alakulásában. A reformácziót az egész szász nemzetiség elfogadván, a protestáns erdélyi fejedelmek korában a nyelvi kűlömbség egyáltalában semmi bajt sem okozott a nemzeti eszme szempontjából. Alapjában megváltozott a helyzet az 1691-iki diplomával, a mikor Erdély szerves kapcsolata Magyarországgal megszűnvén, a bécsi központi hatalom, az általa kinevezett kormányzó személyében képviseltette magát s igy császári udvari politikának színhelyévé lett. Ez a politika a szászokban birta legerősebb támaszát ; a szászok viszont a maguk részéről is kizsákmányolták a helj'zetet és szabadalmaik következtében sorsuk a lehető legkedvezőbb volt; protestáns egyházuk soha sem volt üldöztetéseknek kitéve, az első megalakulás alkalmával birtokba vett egyházjavaik kezdettől fogva tulajdonukban maradtak, nincs is egész Magyarországban sehol sem a protestantismusnak oly kedvező anyagi helyzete, mint a szászoknál. Mig a magyarországi protestánsok a létért küzdöttek, martiromságot szenvedtek, pusztultak, fogytak, ők vagyonban, műveltségben, politikai súlyban, első rangú tényezőt képviseltek. Minthogy a szászok nem igen 5*