Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

V. A reformáczió magyar nemzeti jelentősége általában

105> szaporodtak el, mint az oláhok és székeiyek, ennélfogva népességük nagy számára nem igen támaszkodhattak, ebbeli gyengeségüket körültekintő okossággal, élelmességgel, munkával és mindenek előtt szilárd öszszetartással pótolták. így ment az egész addig, mig az 1848. év meg nem hozta Erdély unióját Magyarországgal. Az unió következtében ugyan egy hajukszála sem görbült volna meg a szászoknak, csak épen megszűntek volna a további kormány hatalomnak dédelgetett kedvenczei lenni. Kiváltságaik helyett be kellett volna érniök a nemzeti állam által minden honpolgárnak egyformán nyújtott "kedvezményeivel; e helyett ők a szabadságharczban a magyar nemzet ellenségeihez csatlatkoztak. A diadalmas császári központi hatalom azonban a szászokat is alaposan kiábrándította álmadozásaikból, mert köztük és a legyőzöttek között külömbséget nem tett, a régi jó idők többé nem tértek vissza. A visszatérő magyar nemzeti alkotmányos korszakot 1867-ben nem valami nagy lelkesedéssel üdvözölték, most már határozottan nemzetiségüket féltve. Ez időtől kezdődik a szászok kaczérkodása Németországgal, mi a német protestantismus egy nem tisztán látó töredéke részéről élénk visszonzásra talált. Pedig a németek igen könnyen alkothatnának maguknak szempontot a viszonyok helyes megítélésére vonatkozólag. Ott van Elsass Lotharingia, a francziáktól visszahódított tartományuk, melynek lakossága elfrancziásodott német és tényleg erős rokonszenvvel viseltetik a franczia nemzet irányában. Mily érzékeny a német, ha az elszassi francziabarát érzület a franczia nemzet részéről táplálékot nyer! A magyarnak sokkal több oka \