Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

IV. A reformáczió egyetemes történelmi jelentősége

56 ki, az egyes csoportok változhatnak, alakulhatnak, látszólag el — és újra feltűnhetnek, épen úgy mint a viz szerepe a természet háztartásában; a harmatcsepp látszólagos egysége könnyen hozható összefüggésbe a sarkvidék jégsziklájának egy parányával, a midőn az a legmagasabb légrétegekben a növénysejtből vagy tengerfenékről származó vizparánynyal egyesült. A felhő vizparányai cseppekké egyesülve súlyuknál fogva a földre esnek s itt vagy a föld rétegeibe szivárognak, vagy az oczeán vizét gyarapítják, vagy újra páraalakot öltve, a levegő nedvességét okozzák. Az egyes emberek és ezek csoportjai minden pillanatban más képet mutatnak, állandó csak a változás; az életben az érdekek, a társadalomban az osztályok, a tudomány terén az irányok, a hitéletben a felekezetek, a politikában a pártok, az emberiség egészében nem, faj, nyelv az egyes emberek kisebb nagyobb csoportjait tartják lekötve. Mihelyt a csoportokat átható eszme vagy az azt összetartó érdek más eszme vagy érdekkel kerül harczba, a csoportok egysége bomlik és új csoportok létesülnek. Napjainkban is annyi a külső érdeket szolgáló és eltérő érzületektől áthatott csoportok száma, hogy azokat csak nagyjából is figyelemmel kisérni majdnem lehetetlenség. Az egyes ember mindig kikeresi magának azokat a csoportokat, melyek törekvésében a saját szellemi és anyagi létének alapját biztosítva látja, e szerint az önzése sugalja a csoport támogatását; de már mint a csoport tagja, egyéniségét kénytelen sokszor alárendelni a köznek, mely alárendelés sokszor az önfeláldozásig mehet, de csak addig, mig a csoportnak