Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

I. A vallásos érzület mint az emberi természet eredeti sajátsága

4 lásos érzület nem számithat általános, feltétlen elismerésre, hanem akárhányszor rossz akaratú gúnyra. Nem lehet tagadni, hogy a legmagasabb államhivatalnokok, söt uralkodók, az előkelő társadalmi osztály tagjai és a gazdag emberek bizonyos tüntetésszerű figyelmet tanúsítanak a vallásos érzület minden megnyilatkozásával szemben. A vallástalanság apostolainak figyelmét nem is kerülte ki eme körülmény és közel fekszik a gondolat, a minthogy akárhányszor meg is mondják ama bizonyos nagy urak, hogy ők a nép nagy tömegének könnyebb fékentartása végett tartják szükségesnek azt, hogy a népben a vallásos érzület fenntartassák, ők maguk nem hiszik azt, a mit a néppel el akarnak hitetni, ők vallási dolgokban teljesen más úton járnak. E szerint a végső következtetés az volna, hogy a jelenkor tudományos és művelődési előhaladása mellett a vallásos érzület legfőlebb babona lehet csak, a mi pedig ezen kiviil esik, az vagy képmutatás vagy teljes vallási közöny. Ezen kérdéssel ma már foglalkoznia kell minden embernek, a ki a hitetlenséggel szemben vallásos érzületére hivatkozni mer, bármely felekezethez tartozzék is. Az emberi alaptermészet legszorgosabb tudományos vizsgálata, az egész emberiség históriája, a mindennapi élet szüntelen ismétlődő tényei szolgáltatják azon bizonyítékot, melyeket sem a kétely, sem a közöny le nem rombolhat. Az öntudatra ébredt ember a külső világgal való érintkezése bármely mozzanatában — és itt elenyészik a kezdetleges műveltségű vad ember és a világhírű je-