Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

IV. A reformáczió egyetemes történelmi jelentősége

42 latin minta alapján (renaissance) és a hitújítás (reformáczió.) IV. A reformáczió egyetemes történelmi jelentősége. A mig a pápaságot az ókeresztyén szellem hatotta át, vagy legalább az ezen szellemből származó oly érzület, mely a nagy tömegeket lelkesedésre tudta ragadni, hivatása magaslatán állott. Igen helyesen ismerte fel tekintélye fentartó eszközeiként, ha Attila betörését megakadályozhatta, ha Európa vad pogány népeit megtérítette, lelkesedést tudott ébreszteni a keresztyén népekben a mohamedán világ ellen, a midőn a mórok, szeldsukok, ozmánok ellen a keresztes hadjáratot hirdette. Semmi sem mutatja jobban a pápaság rendkívüli tekintélyét, mint azon tény, hogy a midőn a vad normannok a pápa ellenségeinek szövetségében Rómát elfoglalták, a pápát foglyul ejtették és a győzelem végső következménye a pápa fogsága lett volna, a marczona harczosok a foglyul ejtett pápa előtt térdre esve, áldását kérték. Vagy gondoljunk a piaeenzai zsinatra, a midőn a mindenünnen összesereglett nép ezrei a hirtelen, elemi erővel kitörő vallásos lelkesültség hatása alatt kiáltották: „Isten akarja" és keresztet tűzve mellűkre, mentek neki minden emberi nyomorúságnak, a mi rosszul fegyelmezett és élelmezett, önző czélokra kizsákmányolt hadakat érhet. Csakhogy emberek voltak a pápák; a tömegek