Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

III. A keresztyénség jelentősége a magyar nemzet szempontjától

39 minden válságos helyzetében, úgy hogy az egyik rendszerint az európai eszmék hatása alatt áll, a másik pedig a nemzeti jelleg fentartásának köszönheti létét. Endre és Béla, Salamon és a herczegek, Álmos és Kálmán, II. Béla és Borics, Imre és Endre, III. Endre és Róbert Károly, Trencsini Csák Máté és Róbert Károly, III. Fiigyes római császár és Hunyadi Mátyás, Szapolyai János és II. Ulászló viszályaiban, a kuruczés labancz-világban, a reformpárt és pecsovic^ok, a szabadelvűek és függetlenségiek küzdelmében mindenütt szembe találkoznak egymással az európai és nemzeti áramlatok úgy, hogy a küzdelemnek végső eredménye az, hogy a nemzet megmaradt ugyanaz, de másrészt folytonos állandó összeköttetésben maradt Európával is, melynek eszméit, újításait, intézményeit a magyar nemzeti szellemmel össze tudta egyeztetni. Ha a két áramlat közül akármelyik állandó túlsúlyra vergődnék, úgy hogy küzdelem többé nem létesülhetne, a magyar nemzetuek vagy nemzeti különállásáról kellene lemondania és beleolvadni valamelyik európai nemzetbe, a mint ez a veszély akárhányszor fenyegetett már bennünket, vagy pedig lemondva az európai befolyásról az egyoldalú nemzetieskcdés következtében magára maradva, tovább fejlődésének minden feltételéről mondana le, a minthogy ilyen állapotoknak is egész korszakai vannak magyar történelmünknek. Már a második nemzeti visszahatás Aba Sámuel korában, midőn Péter királyt elkergették, nem támaszkodott tiszta pogány elemekre, valamint a következő nemzeti vissza hatások sem; mikor I. Endre és Béla herczeg igazi nemzeti magyar hadviselési módjukkal III.