Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

III. A keresztyénség jelentősége a magyar nemzet szempontjától

38 resztyén nyugoti nemzetietlen udvari párt túlsúlyra jutása magát Szent István királyt aggodalomba ejthette, mert veszélyeztette az Árpád család fenmaradását, a mi pedig nemzeti szempontból beláthatatlan károkat okozott volna. Imre herczeg halála a ferde irányba átcsapott keresztyén szellemből kisarjadzó önsanyargató eljárásnak volt a következménye; Vazul herczegnek megcsonkittatása, László királyi herczeg fiainak száműzetése máiegyenesen a király akarata ellenére ment végbe; a király élete ellen intézett sikertelen merénylet végre felvilágosíthatta a királyt mindama veszedelmekről, melyek a király személyét, az Árpád házat, a magyar nemzetet fenyegették. A pogányság veresége, a király agg kora, a királyi herczegek száműzetése annyira biztosította az udvari cselszövök sikereit, hogy a király halála után csakugyan az idegen Péter személyében olyan ember került a trónra, ki egyáltalában nem támaszkodhatott a nemzeti érzületre, hanem napról napra jobban kitűnt, hogy Péter királysága a keresztyén-római birodalom befolyását jelenti. Aba Sámuel uralma megint a nemzeti irányt juttatta túlsúlyra, Péter második uralma nagyon közel hozta a római császárság részéről fenyegető veszélyt, Endre és Béla uralma megint a nemzeti függetlenség diadala volt. A pártok ezen hullámzása úgyszólván állandóan húzódik végig az egész magyar történelmen: mig a kettő ereje egyensúlyban tartja egymást vagy pedig az egyik nagyon is túlsúlyban van a másik felett, addig béke van az országban, mihelyt azonban az erők egyensúlya megbomlik, pártvillongás és testvérharcz szokott dúlni e hazán. Ott van ez a két párt a legkülönfélébb elnevezés alatt az ország