Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)
III. A keresztyénség jelentősége a magyar nemzet szempontjától
34 A keresztyénséget az egész vonalon érvényre juttatni, a keresztyénség fennállását a jövőre is biztosítani, Szent István királynak jutott feladatául, ki ezt apostoli lángbuzgalommal és rendkívüli szerencsével végre is" hajtotta. A mi Géza fejedelemben teljesen hiányzott, a keresztyén vallásos érzelem, az Szent Istvánban a legmagasabb lelkesedésig fokozódott: keresztyén szerzetesek által neveltetve, nemzetének válságos helyzetét felismerve, az akkori ábrándos keresztyén hitvilágon szivvel lélekkel csüngve — akkoriban várta a keresztyénség az utolsó Ítéletet és ért, tetőpontjára az önsanyargatás — István király az által, hogy Magyarországot a nyugoti keresztyén királyságok mintájára ázsiai pogány törzsszervezetből keresztyén állammá alakította át, a magyar nemzeti létnek alapját megvetette. István neveltetése, lelkesedése és új eszméi révén inkább volt nyugot-európai keresztyén, mint magyar; ilyenné csak származása és anyanyelve tette. A hogy István király korában neki láttak a nemzeti vallás, tehát a nemzeti jelleg egy lényeges részének tiizzel vassal való kipusztitásához, könnyen megtörténhetett volna, hogy utána vész az egész magyar nemzeti különállás is. Hogy mily csekély jelentőséget tulajdonit Szent Istváu a nyelvnek és fajnak, tehát a magyar nyelvnek és magyar fajnak is, bizonyítja a fiához, Imre herczeghez intézett intelmében, melyben felszólítja az utóbbit, hogy törekedjék mentül nagyobb számú idegen lakosságot megtelepíteni Magyarországon, mert gyenge az olyan nemzet, mely csak egy féle nyelveu beszél. Szerencsére azonban a királyi hatalom szervezése körül az apostoli királyt helyes hatalmi érzék vezette. A mint ugyanis a
