Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

III. A keresztyénség jelentősége a magyar nemzet szempontjától

31 viselés nagy sikereit, de nagy vereségeit is. Az ujabbkori magyar huszár egyenes utóda a régi magyar harczosnak: nemcsak vakmerő bátorság, hanem a körülményekhez képest, óvatos, körültekintő furfang és ravaszság is jellemző sajátságaihoz tartoznak. A magyarok megjelenésétől egész mai napig a magyar könnyű lovas szakadatlanul mintaképe volt az európai könnyű lovasságnak. A magyar hadsereg meglepően gyors mozgékonysága és a könnyelműségig vakmerő bátorsága magyarázza meg azt, hogy végig száguldottak egész Németországon, betörtek Francziaországba, Spanyolországba, Olaszországba és a keleti birodalomba. Nagy hegyek és folyók ugy látszik, nem képesek megállítani őket előrenyomulásukban, az alpeseken, Pyreneusokon, Balkán-hegylánczon. a Dunán. Rajnán, Rhone-on átkelnek akadálytalanul ; az a város, melyet hajnalban kifosztanak és felgyújtanak, sejtelmével sem bír annak, hogy miféle ellenség tanyázott az éjjel a környező erdőségben. Majd egy félszázadig tartott fél Európa büntetlen rettegtetése a magyarok részéről. A X. században Madarász Henrik német király volt az első, ki a magyar hadviselést megértette és a rendszer gyengeségeit felismerte. A magyar tömegben nem tudott liarczolni. Nagy tömegek zárt támadását, sem kiállani, sem nagy zárt tömegeket áttörni nem tudott; várvédelem vagy várostromra képtelen volt; azonkívül a magyar az egy emberöltőnél hosszabb, szakadatlan lánczolatához a diadaloknak hozzászokva, nagy elbizakodottságában már az eget is megostromolta volna. Madarász Henrik és Nagy Ottó mindezen körülményeket szem előtt tartva várak körül nagy tömegekben állították fel hadaikat.