Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

II. A keresztyén egyház világtörténelmi jelentősége

26 törődve testi fáradalmakkal, nagy veszedelmekkel, emberek gúnyja s nevetésével, hanem tették ezt, a mire csak az állandó nagy lelkesedés képes megaczélozni az emberi akaratot. A vértanúság csak csábította őket a nagy veszedelmek felkeresésére. A veszedelmeket, kisértéseket mint keresztyén erényeik tüzpróbáját üdvözölték. Ily érzületű emberek voltak azok, kikből a római pápák hadseregüket összetoborzották. A német ős erdők vadonaiban vagy Lengyelország mocsaras pusztaságain vadidegen pogányokat térítő szerzetes Rómából kapott megbízást és utasítást működéséhez; sikereiről, sorsáról Rómába küldött értesítést, ha meghalt vagy erőszakkal oltották ki életét, ezt Rómában számon tartották ; mint a hit bajnokát, mint szentet tisztelték és adták át emlékét az utókornak. Hősies merészségének nem volt egyéb ösztöne, mint a saját erős hite és más jutalma, mint a túlvilági boldogság reménye. Ezen nagyszabású, következetes és sok századokon át gyakorolt tevékenységnek meglepő eredményei lettek. A Rómából kiküldött szerzetesek által megtérített népek egyházi életét Róma szervezte, Róma küldötte a püspököket, az oltár felszenteléséhez szükséges ereklyéket; a legtávolabbi népek szent áhítattal tekintettek Rómára, mint a keresztyén hitélet központjáraHa mindezen körülményekhez hozzá vesszük azt, hogy a rómaiakból nem veszett még ki a régi Róma dicsőségének és hatalmának öntudata, valamint a pápák azon iigyes politikáját, melynél fogva a hatalmas frank háznagyokkal és királyokkal állandó szövetségben álloitak, nem csodálkozhatunk azon, hogy a pápa első rangú