Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

III. A keresztyénség jelentősége a magyar nemzet szempontjától

2 r európai erkölcsi tekintély és egyszersmind tetemes világi birtokok ura. A Meroving családnak a frankok trónrajuttatásában, a keresztyén középkori római császárság megalapításában, a szászok elleni térítő harczokban a pápának igen nagy része van. Lassan lassan az európai keresztyén fejedelmek — a keletrómai császárt kivéve — egymásközt való vitáikban a pápához fordulnak. Egész Európát, csak Oroszországot véve ki, a szerzetesek és a pápa téritik meg és szervezik egyházilag; ez az oka annak, hogy a népek szivében oly mély gyökeret vert a pápa erkölcsi tekintélyébe vetett megingathatatlan hit, melynek a pápaság politikai sikereit is köszönhette annak következtében, hogy nem érte be a szellemi hatalom fényével és dicsőségével, hanem felváltotta azt a világi hatalom kétes csillogására és ingatag eredményeire, mely körülmény végeredményben azután elvezet a pápai tekintély elhalványulására, a pápai intézmény egyetemes jellegének a szétrobbantására: a reformáczióra. Erről azonban más helyen lesz szó. Előbb azon kérdéssel kell tisztába jönnünk, hogy a keresztyénység, mely évszázados fejlődésében a pápaságban központi szervezetet nyert, mily viszonyba kerül a magyar nemzethez, ennek fennmaradásához, fejlődéséhez, mennyivel járult hozzá, ezt miben segítette, miben hátráltatta. III. A keresztyénség jelentősége a magyar nemzet szempontjából. A magyar népnek ázsiai őshazájában valószínűleg épen olyan szokásai, erkölcsei voltak, mint a többi