Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

II. A keresztyén egyház világtörténelmi jelentősége

20 birodalom és a germán népfaj mintegy az anyagi, külső világot képviselik, mig a keresztyénség inkább a szellem és eszme fegyvereivel küzd; a római birodalomban azonban nem csak az anyagi, nyers erőt szemlélhetjük, hanem benne látjuk megtestesülve a régi ókori világfelfogást is. A természet minden alkotása az ellentétes erők összeütközésének eredménye: a harcz alatt az erők gyengülnek, kiegyenlitődnek és egyensúlyba helyezkednek, de akkor minden erő vesztett eredeti nagyságából és formájából is. Erő sohasem vész el, hanem vagy más alakot ölt, vagy egyensúly alakjában látszolagos nyugalommá alakult át. A különböző ritkaságú légrétegek természetes emelkedése vagy ereszkedése következtében keletkezett viharok hullámzásba hozzák a tengert, az pozdorjává zúzza a hajót; a hajótöröttek pusztulása következtében igen sok változatos helyzet keletkezik az elpusztultak családjaiban, melyek ismét újakat idéznek fel. A hógörgeteg következtében magával sodort sziklatömeg a völgyben más sziklához ütődvén, látszólag nyugalom, az erő szünetelése áll be, holott az nem egyéb, mint a nagyobb erő ellenállása a kisebbel szemben, és a kölcsön hatás a látszolagos nyugalom daczára a nyomás és nehézkedésben folytonosan megvan. Az emiitett három tényezőnek, a keresztyén vallás eszméjének, a germán népl'aj harczias előnyomulásának, és a római birodalom erőteljes ellenállásának az első következménye az lett, a mit a történelem a nyűgöt római birodalom megsemmisülésének nevez. Az az óriási erőkészlet, mely a római birodalom szervezetében fel volt halmozódva, megszűnt ugyan a régi körfutásban