Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

II. A keresztyén egyház világtörténelmi jelentősége

21 működni, de még mindig elégséges volt arra, hogy az új állam és társadalom alakulásai egy évezredig belőle merítsenek táplálékot. Különben is a római birodalomnak két törzse közül csak az egyik dölt ki; a birodalom másik része, az úgynevezett keletrómai birodalom, melynek székhelye Konstantinápoly volt, még csak 1453-ban a törökök által semmisittetett meg, mig a nyugoti birodalmat, melynek székhelye Róma, már 476-ban semmisitik meg germán csapatok. Képzeljünk egy óriás cserfát, melynek törzsét benső erők ketté repesztették; az egyik törzset ledönti a villám és elpusztítja, a másikat lassú féreg rágja, mig végre vihar töri ki, de már előbb a hulló lomb és gyökértől termékenyített talajba a gondos kertész új csemetéket ültet, melyek a kedvező körülmények között gyorsan megnövekesznek, míg a régi törzset eltávolítja és az esetleg előtörő vadhajtásokat gondosan kigyomlálja. A régi törzs a nagy római birodalom, a kertész a keresztyénség, mely eleinte védelmet talált amannak árnjában. Mikor a törzs ingadozott és ledőlt, eltávolította azt és az új csemeték a római birodalom területén keletkezett germán keresztyén államok. A keresztyénség, mint benső, szellemi erő diadalmasan küzdötte le úgy a római államot mint a germán fajú népek ellenállási képességét. A véres keresztyén üldözések által a tüzpróbát kiállván, mint megingathatlan szellemi hatalom a társadalom minden rétegeiben, minden népeknél, hódolásra birta a sziveket úgy, hogy a negyedik század elején maga Konstantin császár is keresztyénynyé lett. A történelem által nagynak nevezett Konstantinus római császár azonban nem azért lett