Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)
II. A keresztyén egyház világtörténelmi jelentősége
16 resztyénség lerombolt, hogy helyébe a magáéit állítsa. Az ókori államok legtökéletesebbjeiben az egyes embernek az állammal szemben nem volt meg az őt megillető szabadsága. A görögöknél a spártaiak példája, mely pedig egyik alapformája a görög államszervezetnek, bizonyítja azt, hogy az állam oly czélt tűz maga elé, hogy a midőn azt megvalósítani törekszik, polgárait az egyéni szabadság minden nyilvánulásaitól megfosztja. Az állam czélja pedig a katonai szervezkedés legvégsőbb következményeinek a megvalósítása mellett, a külső környező államoknak a meghódítása vagy legalább is a sikeres védelem; a mai államtól ez annyiban kiilömbözik, hogy ma a védrendszer, a katonai szervezet eszköz az állam magasabb czéljainak a megvalósítására, mig a spártai államban a katonai szervezkedés, a honvédelem és hódítás annyira végczél, hogy mindazon tényezőket és erőnyilvánulásokat, melyek ezen végczéllal semmi vagy csak laza összeköttetésben voltak, kíméletlenül eltiporta: a férfi más nem lehetett, mint katona, a földmivelést, ipart, kereskedést a legszűkebb határok között rabszolgáknak vagy jobbágyoknak engedték át, a művészet még kezdetleges formájában sem mutatkozott ; a nő szerepe csak annyiban volt fontos, a mennyiben az állam számára katonákat szült, a gyenge, egészségtelen vagy nyomorék gyermeket egyszerűen elpusztították. Lopás, rablás és gyilkolás nem voltak erkölcsileg megbélyegző tények, ha az állam érdeke az által nem szenvedett. Az ellenségen aratott diadal mámora volt a legmagasabbra csigázott dicsőségszomj egyedüli méltó tárgya. Más eszközökkel csaknem valamennyi ókori állam
