Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VII. A protestáns nemzeti párt hanyatlása és bukása. A nemzetietlen kor és e protesztantizmus legszomorúbb állapota

mert nem bízhattak azon kormányban, mely kegyelemből megyénként két helyen enged protestáns isteni tiszteletet tartani, az úgynevezett artikularis gyülekezetekben ; más részt pedig Eszterházy Pál személyében olyan nádor választatott, ki a hatalom kész eszközének vált be. Nagy szerencsétlenség volt ez a protestáns nemzeti ügyre csak úgy, mint az udvarra nézve is; azok, kik igen könnyen lettek volna megnyerhetők a király számára, a király ellenségeinek táborában kerestek menedéket: Thököly és a kuruczok XIV. Lajos és Kara Mustafa nagyvezér pártfogása folytán teljesen a török karjaiba vetették magukat s így 1683-ban Bécs ostromakor Thököly egy kurucz had élén támogatja mindenütt a törököket. A protestáns és nemzeti ügy sorsa az 1863-ban kezdett 16 éves nagy európai háború bonyodalmaiba szövődött bele. Leopold római császárt és még választott magyar királyt nemcsak a saját örökös tartományai, nemcsak a királyi Magyarország támogatta, hanem úgy szólván egész Európa, még XIV. Lajos franczia király is beszüntette támadásait. A katholikus spanyol, olasz fejedelmeken és a pápán kivül a protestáns Anglia. Holland, Svédország és Brandenburg is küldött pénzt és segély hadakat, a döntő segítség dicsősége azonban örök időkre a hős lengyel Szobieszky Jánosé lesz. Ha. nincs Szobieszky, az egész Habsburg-monarchia szilánkokra tépődik szét a nagy török támadás következtében. Eleinte a magyar kuruczok és Erdély a törököt támogatják. 1683. szcpt. 12. folyt le Bécs falai alatt azon