Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VII. A protestáns nemzeti párt hanyatlása és bukása. A nemzetietlen kor és e protesztantizmus legszomorúbb állapota

Teleki Mihály közbenjárására hathatósabban támogatták, söt e végett a franeziák rendes szövetséget kötnek ApaíFy Mihály erdélyi fejedelemmel, mindamellett a kurucz-labancz csatározások változó szerencsével folynak. 1678-ban történik, hogy Bársony György egri püspök, azon kérdésre, mikép lehetne Felső Magyarországot lecsendesíteni, azt feleli; „a lutheránusokat, kálvinistákat teljeseni kiirtani." Nem sokkal ezután Hocher, császári kanczellár a többnyire püspökökből álló gyülekezetet szembe lázadónak mondta; ez volt tehát a hála azon magyarok iránt, kik félelemből megmaradtak királypártiaknak. Ez évben már Teleki Mihály, Apaffy erdélyi fejedelem főembere, vezére azon kurucz-lengyel hadnak, mely Teleki kiáltványa szerint vallása védelmére csak részben, inkább nemesi jogai védelmére fogott fegyvert. Teleki csekély sikerei után a 18 éves Thököly Imre gróf lép a bujdosók élére és mindjárt kezdetben nagy sikereket arat; a mennyiben Felső-Magyarország nagy részét elfoglalja, ősi várait birtokába veszi, a Rákóczy birtokot állandóan fenyegeti és a királypártot is sikerhez juttatja. Thököly szolgálatai a magyar nemzeti ügy irányában nem oly közvetlenek, mint a korábbi erdélyi fejedelmeké, hanem egyes egyedül mégis neki köszönhető, hogy a Bécscsel összeköttetésben álló magyar nemesség vehette ki a bécsi udvar kezéből Magyarország sorsát. A helyzet Bocskay és Bethlen óta nagyot fordult: ezek idején a nemzeti protestáns párt tartott országgyűlést, melynek menetére az udvar biztosok utján törekedett befolyást gyakorolni; most pedig a királypárti