Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VII. A protestáns nemzeti párt hanyatlása és bukása. A nemzetietlen kor és e protesztantizmus legszomorúbb állapota

154 a Rodostó szikláján megtörő tenger csendes mormogása, a budai vérmezőn lesújtó hóhérbárd enyészetes suhanása, az aradi vár börtönében zordonan megcsörrenő bilincs zaja a hazafias érzés húrjain harmóniába olvad a nápolyi gályákhoz lánczolt protestáns papok elfojtott zokogásával! A hatalom ezen eljárása azonban, a mily embertelen, ép olyan meggondolatlan is volt; az erőszakos térítés ugyan még sok hivet szerzett a katholikus hitnek és a rémület következtében sokan lettek labanezokká, hanem az elkeseredés a többi kuruezok kőzött oly nagy, hogy nem válogatnak többé semmiféle eszközben : török, franczia vagy erdélyi segélylyel csak be-be csapnak a királyi megyékbe és hasonlóval viszonozzák a német tábornokok hajmeresztő kegyetlenkedéseit az elfogott vagy hatalmukba került szerzeteseken, világi papokon vagy labanezokon. Strassaldó kassai főkapitány, maga Leopold császár is kénytelen engedni, egyes őrségeket biztosítottak, hogy nem fognak háborgattatni protestáns vallásuk gyakorlatában. Strassaldó is igyekezik elválasztani a protestánsüldözést, a politikai szabadság korlátozásától. Barkóczy Fei-encz 1677-ben azt tanácsolja Bécsben, hogy megyénkint legalább egy templomban engedjenek szabad vallásgyakorlatot. A Bécsbe hívott magyar tanácsosok, sőt maga Ampringen is a nádori szék méltóságának visszaállítását tanácsolják. De még mindig nem hajolt a bécsi minisztérium; még erősebb veszélynek kellett jönnie, hogy fonák rendszabályainak más fordulatot adjon. A veszély pedig nőttön nőtt: a kuruez protestáns ellenállást Erdélyben