Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VII. A protestáns nemzeti párt hanyatlása és bukása. A nemzetietlen kor és e protesztantizmus legszomorúbb állapota

földre vándorolni, annak elismerése mellett, hogy az egy hónapi határidő eltelte után Magyarországban maradók hűtlenségbe esnek. A harmirezhárom megidézett közül harminczkettő részint az első; részint a második elismervényt irta alá; egy pedig katholikussá lett. Az így lelkészek nélkül maradt egyházaknak nem csak új lelkészeket nem volt szabad választani, sőt Ampringen kormányzó arra hivatkozik, hogy ö felsége szándéka többeket is száműzni. Midőn e miatt a protestáns követek a királyhoz felfolyamodnak, ez ügyüket a helytartóhoz utasította. Szelepcsényi pedig azon meggyőződésben. hogy az Ki73-ikihez hasonló módon ezúttal az egész eretnekségnek véget vethet, lf>74márezius 5-ére valamennyi protestáns lelkészt és iskolamestert, mint a Zrinyi-Nádasdy-féle összeesküvés részeseit helyhelytartói széke elé idézte. Bár sokan közölük Németországba es Erdélybe menekültek, háromszáznál több jelent meg Pozsonyba, közülük 52 helvét hitvallású. A bíróság tagjai katholikus püspökök és főbb királyi hivatalnokok, kik jól ismerhették a király fentebb idézett szándékát, vagy a legjobb esetben saját meggyőződésükből akartak véget vetni a magyarországi protestantizmusnak. A vádat Vitnyédi két valószínűleg koholt és a budai pasának egy elferdített, vagy szintén koholt nyilatkozatára alapították. A korábbi eljárás által csak a felét lehetett a vádlottaknak megfélemlíteni; a másik fele sem a halálos ítélettel, sem börtönnel, sem fényes ígérettel reá bírható nem volt, hogy akár bűnösnek vallja magát — a legtöbb még névleg sem ismerte Vitnyédit, — akár valamely téritvényt irjon alá, melylyel életét, hazáját,