Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VII. A protestáns nemzeti párt hanyatlása és bukása. A nemzetietlen kor és e protesztantizmus legszomorúbb állapota

lonics kamara elnök a pénzügy, Ampringen kormányzó pedig politikai és közigazgatási téren. így jöt létre Szelepcsényi elnöklete, és Majláth Miklós királyi ügyigazgató ügyészsége alatt azon törvényszék, mely 1673 szeptember 25-ére maga elé idézte az evangélikusok három szuperintendensét és a bányakerület 32 evangelikus, valamint egy református lelkészét. A vád igy hangzott: Vádlottak nemcsak a katholikusokat általában, hanem különösen az uralkodóház valamennyi tagját bálványimádóknak nevezik; a szenteket, a bold. szüzet, a feszületet gyalázó kifejezésekkel illetik; gúnyiratokat kovácsolnak, zavarokat, lázadásokat idéznek fel; az Erdélyből kitörő bujdosókat támogatták, a császár külellenségeivel, nevezetesen a törökkel cziroborálnak, a szószékről a népet lázadásra ingerlik : tehát mint istenkáromlok és felségárulók halállal bűnhődjenek. A császár azonban kegyelmet gyakorolván, még az eredeti Ítélet kihirdetése előtt, utasíttatnak vádlottak, mondjanak le a lelkészi tisztről és sem nyilvános helyen, sem titokban szót sem szóljanak a vallásról, mely esetben szabadságukat visszanyerve a hazában maradhatnak ; de sajátkezű aláírásukkal ellátott elismervénnyel kell bevallaniok, hogy t.isztökkel visszaéltek, hogy a közrendet háborgatták, hogy e miatt bíróilag elmarasztaltattak; a császártól kegyelmet kértek és Magyarországban maradásra engedelmet nyertek, mely kegyelemért hálából az isteni tiszteletbe nem fognak avatkozni, a hűségbeu meg fognak maradui, a gyanúsokat pedig feljelentik; ha fogadásukat megszegik, életök-vagyonukkal rendelkezhessék a császár." Ha vonakodtak aláírni ezen elismervényt, kötelesek voltak egy hónapon belül kiil-