Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VII. A protestáns nemzeti párt hanyatlása és bukása. A nemzetietlen kor és e protesztantizmus legszomorúbb állapota

ír.o heli a törvénytelen újítások létrehozóinak lelkiismeretét, hogy az új adózási törvények végrehajtása nemcsak nemzetellenes, nem csak kegyetlen, hanem lehetetlen is. E férfiú Széchényi György kalocsai érsek, megérdemli, hogy a nemzet jogait és életét lábbal taposó honfi- és paptársai közül hálás emlékkel legyen iránta a szerencsésebb utókor; bár protestáns szempontból nem szólhatunk róla igy: kötelességének tartotta ő is horvát zsoldosok segélyével téritgetni a Hegyalját. Az egész vonalon megindúlt erőszakos térítés meghozta gyümölcsét 1672 szeptemberében; az Erdélybe menekült bujdosók, bízva a török segélyben is, de teljes erejéből támogattatva Apafy Mihály fejedelem által, betörnek Magyarországba, mely alkalommal kitör a korábbi erőszakos térítések elleni visszahatás, katholikus templomokat kifosztanak, felgyújtanak a bujdosók, menekülő lelkészeket és szerzeteseket bántalmaznak, sőt megölnek, mire a katholikus nemesség Báthory Zsófia munkácsi várába menekül. A szenvedély tehát fel volt költvc mindkét részről, magyar a magyart, keresztény a keresztényt ölte, gyilkolta, minek mindkét félre nézve óriási erkölcsi és anyagi kára volt, pusztulván mind a kettő közös kincse, a haza. A bécsi kormány pedig megkoronázza müvét azzal, hogy az összes főhatalmat egy újonnan kinevezett kormányzóra Ampringen János Gáspárra ruházza, kit Pozsonyban a határszéli megyék követei, egyes urak és nemesek, katholikus főpapok készségesen iktatnak hivatalába. E hivatal mellett épségben maradt az esztergomi érseknek egyházi ügyekben a helytartói hatásköre, amit ez ép oly gyökeresen akart kiaknázni a katholikus egyház javára, mint Kol-