Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VII. A protestáns nemzeti párt hanyatlása és bukása. A nemzetietlen kor és e protesztantizmus legszomorúbb állapota

140 A természettől fogva csakugyan jámbor, neveltetésénél fogva csakugyan vallásos, idegrendszerénél fogva félénk természetű uralkodó alatt hull porba a főnemesség világa, dől romba a protestáns nemzeti Magyarország, vész el a nemzetre és protestantizmusra nézve fontos Erdély, lesz katholikussá és nemzetietlenné a magyar főurak legnagyobb része, válik országossá a katholikus papság saját érdeke. A protestáns nemzeti párt az országgyűlésen elkövetett ugyan mindent álláspontjának érvényesítése végett, de teljesen eredménytelenül, mert a törvényhozásnak csak egyharmadrésze felett rendelkezett. Szuhai Márton, Abauj megye követe az evangélikus rendek nevében sürgette mindenek előtt a vallási sérelmek orvoslását, inig a katholikus rendek aron űriigy alatt, hogy először is az ország honvédelméről kell gondoskodni, az evangélikus rendek sérelmeinek tárgyalását mellőzni kívánták. Hogy ez ürügynél egyéb nem volt, azt számos körülmény tanusitja. A katholikus rendek nem mehettek bele olyan dolgok tárgyalásába, melyeknél az ő törvénytelen és sok helyütt kegyetlen, erőszakos eljárásuk nyilvános megbeszélés, talán szenvedélyes megrovás, sőt megtorlás eszközévé válhatik. Eszterházy Pál és Ferencz, Xádasdy Ferencz. Cziráky Ádám, Kéry Ferencz, Erdődy György, Iiévay Ferencz, Illésházy Gábor, György és Ferencz, Balassa Ádám, Draskovich Miklós, Forgács Ádám, Apponyi István és Balázs, Czobor Ádám, Draskovics Sára. Khuen Francziska, Forgács Mária, Báthory Zsófia; a főpapok közül: Lippay György, Szelepcsény György érsekek Szécsény György, Pálfai János püspö-