Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> mesi családok sorába, hanem a nagy értelmi, de még inkább nagy akarati tehetség, mely ezen elősorolt férfiakban meg volt, a küzdők élére álliták őket, ellátva a hűbéri államszervezet természetéhez képest anyagi segédeszközökkel is E két nagy tehetséget, Eszterházyt és Pázmányt a jezsuiták ismerték fel és ragadták ki ellenfeleik sorából, készítették el a harczra és ajánlották az udvar figyelmébe. Nincs okunk feltenni, hogy ezen férfiak bármelj

Tike érzülete ellenére, az ellenpárton reájuk várakozó fényes pálya által csábítva, tántorodott volna el hitétől. De bizonyos, hogy ennek a két férfiúnak a példája is hatott. Eszterházy a kurta nemesnek a fia, ki családja korlátolt anyagi viszonyai következtében a rokonok által neveltetett; a jezsuiták iskolájában megtanult a gyermek ifjú tanitói lángbuzgalmán lelkesülni annyira, hogy a saját rokonai, hitsorsosa! üldözését tűrte inkább, semhogy a kath. hitéről lemondjon. A szerencse is kedvezvén neki, előbb Magócsy Ferencz protestáns özvegyét vette nőül, kit a kath. hitre téritvén, nagy birtokaival már kath. czélokat mozdított elő; majd Thurzó Imre özvegyével Nyáry Krisztinával lépvén házasságra, a Magócsy, Dersffy, Thurzó, Nyáry-féle jószágokat egyesíti kezében, mihez járulnak azután a királyilag adományozott birtokok, mint Fraknó, Kis-Márton, Kapuvár, bárói rang és zászlósúri méltóság, mint a katholiczismusnak és királyhűségnek jutalma! Vegyük hozzá azt, hogy Eszterházy még ügyes, simulékony is volt, a hol ez nagyobb előnynyel járt, buzgó, erélyes, sőt indulatos, hol ez jobban volt helyén, ne csodálkozzunk, ha ez a példa, ez a férfin és a viszonyok a főúri rendet protestáns