Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> tiával oldhatták fel. A királyi udvarokba küldött gyóntató atyák egyszersmind diplomaták is voltak és az ilyenek gyakran intézték országok sorsát. A fejedelem lelkiismerete az ő befolyásuk alá került, a gyóntató szék titkai pedig Kómába a generális tudomására kerülvén, ott könynyü volt a szerint intézkedni. A kiben nagy volt a hitbuzgalom és bátorság, azt elküldték messze országokba vad népek közé a keresztyén hit terjesztése végett, Jezsuita hittéritőket látunk Chinában Japánban, Amerikában az indiánok között; sok lett közöttük a vértanú, a mi ismét hozzájárúlt a rend dicsőségéhez. Mindebből láthatjuk, hogy a jezsuita rend minden kiválóságra súlyt fektetett, mindenben közönséges egyén náluk használható volt ugyan, de messze nem vihette, sőt még a rendbe való felvételükkor is nehéz és szigorú próbáknak voltak kitéve. Mikor azután ilyen szervezet mellett a pápaságnak és fejedelmeknek nélkülözhetetlen eszközeivé lettek a hatalom visszahóditásában, ők maguk is óriási tekintélyre és vagyonra tettek szert. Ezen jezsuita rendet telepitette le Nagy-Szombatban Oláh Miklós esztergomi érsek 1560-ban, és ezen időtől fogva számithatják Magyarországon az ellenreform atió sikereit; illetőleg azon időtől fogva, hogy az általuk nevelt nemzedék kilép az életbe, a mi Rudolf királynak, ki maga is a jezsuiták neveltje, trónralépésével egybeesik. Minthogy pedig ugyanezen időben Erdély trónjára Báthory Zsigmond személyében hasonlókép a jezsuiták kész eszköze lép, a protestantismus nehéz válságoknak néz eléje. A jezsuiták a nemzeti