Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)
VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz
eszme ellen nem küzdöttek solia közvetlenül, érte is azonban csak annyiban, a mennyiben az ö érdekeikkel nem ellenkezett, mert a jezsuita szervezet nemzetközi volt, ha czéljaik megkívánták, tudtak hozzá alkalmazkodni, söt hazafias, népszerű viselkedésük gyakran csak előmozdította magasabb czéljaik elérését. Magyarország azon két százados liarczaiban, melyekben nem csak vallása és nemzeti jellege, hanem egyszerűen egész léte volt koczkán, a sokféle tényező, mely egyenkint nem érvényesülhetett, a többiekkel a legkülömbözőbb csoportosulásba lépett. E tényezők: az abszolutisztikus császárság, jezsuitaság, zsoldos hadsereg, magyar katholikus főpapság, magyar rendiség, magyar protestantismus, török hatalom, erdélyi fejedelemség, székely szabadság, a szászok kiváltságai. Mind e tényezőhöz még járulnak a lengyel király, a pápaság, a német birodalom, sőt még a tatár khámok tényleges befolyása is. Az emiitett tényezők egyike vagy másika csak úgv arathatott sikert, ha a többieket a maga erőkifejtésének szolgálatába tudta hozni, a mivel azután a többiek fölé emelkedett. Bizonyos, hogy Rudolffal a korlátlan uralmi hajlam, a jezsuitákkal, a magyar klérussal, a magyar rendiség egy részével szövetkezve arra törekszik: a törököt kiverni Magyarországból, Erdélyt Magyarországgal egyesíteni, a magyar rendiség kiváltságait megszüntetni, oly had- és politikai szervezetet alkotni meg. mely közvetlenül az uralkodónak van alárendelve, egész Magyarországban a kath. vallás uralmát helyreállítani. Ezt a szándékot teljesen világosan látjuk minden egyes országgyűlés lefolyásából, söt tán nem járunk