Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

I. A vallásos érzület mint az emberi természet eredeti sajátsága

10 kik vallásos érzületük fényével és terjedelmével a nagy tömegeket vezetik. Ha már most a legtöbb embernél meg van a vallásos életre való képesség, de maga a vallásos élet is, azután meg csaknem szünetlenül akadnak olyan emberek, kiknek vallásos életéhez a többié alkalmazkodik; lássuk, az emberek egyes kisebb csoportjainak vagy nagyobb tömegeinek vagy az egész emberiség vallási fejlődésében milyen törvényszerűséget veszünk észre ? Már az eddigiekből is kivehettük, hogy minden egyes embernek a vallási érzülete eleven erő, mely mint élő szervezet, szünetlenül fejlődik; olyan két ember, kinek a hite, vallása szakasztott az volna, mint a másiké, tulajdonképen épen oly kevéssé van, mint a hogy az emberek nagysága, termete, arczvonása, gondolkozása és érzése módja közt is mindig megvan a külömbség; igaz, hogy az akárhányszor elenyészően kicsiny. A hány az ember, annyiféle a vallásos meggyőződés is. Erről mindenki könnyen meggyőződhetik: a vallásos gyermek érdeklődését teljesen kielégíti a bibliai elbeszélés, már az ifjúnak és férfiúnak erőteljes, tartalmas elmélkedésre van szüksége, hogy érdeklődése állandó maradjon, vagy a gyermeke életéért könyörgő anya, a csaták viharában győzelemért fohászkodó hadvezér, az ellensége pusztulásáért hála-imát rebegő római pápa, a halálos ágyán bűne bocsánatját esdeklő gonosztevő mind megannyi eltérő formája az egyéni vallásos érzületnek. Ott azonban, hol az emberek milliói megteremtették azon feltételeket, melyeknek alapján képesek csak egymás mellett élni, minden érzület, így a hit-érzület is kénytelen többé kevésbbé egyéni színezetét elveszi-