Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

I. A vallásos érzület mint az emberi természet eredeti sajátsága

11 teni : csak rendkívüli esetekben és rendkívüli egyéneknél látjuk a vallásosságot a maga eredeti formájában megnyilatkozni. Család, rokonság, társadalmi összeköttetések, község, nemzet, égalj, nem, kor és még számos más tényezők fakasztják ki csirájából, módosítják, fejlesztik a vallásos érzületet. Az olyan ember, kit már gyermekkorában égiháború alkalmával a haragvó istennel rémítettek, kit kísértetekkel, boszorkányokkal, lidérczekkel gyötörtek, kinek az eszét elzárták az érzület fejlődése közben, egészen más vallási fogalmakkal bír, mint az olyan, kit kezdettől fogva értelmi fejlettségéhez képest fokozatosan szivet és értelmet egyaránt foglalkoztatva vittek be a hitvilág templomába. Az ember benső világát megalkotó számtalan tényezők nagyobb részének egyezése rokonérzést hoz létre az egyes emberek között; ezek azután csoportot alkotnak; a csoportok közös érzület alapján közös czél elérésére szintén közös szervezetbe léphetnek, mig végre az egész emberiség javát czélzó szervezet keletkezik. A csoportoknak kialakulása és másokkal való újraszervezkedése, világra szóló czélok elérésére törekvő mozgalmak azonban nem szoktak rövid idő alatt és rázkódtatások nélkül végbemenni. Mikor a hegyek bensejében elrejtett vasérczekből az ember használatára alkalmas eszköz készül, közbeesik mindig a sziklák szétrobbantása, a vasércz megömlesztése kohókban, a nyers vas izzitása és erős átalakítása a kovácsműhelyek üllőjén. A meglévő embercsoportok azonnal bomlani kez-