Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> támogatására az érsek maga is levélben kéri a zsinatot, hogy a magyar püspökök indítványait pártolják, mert csak igy hiszi meggátolhatónak a reformátió terjedését Magyarországon. E levelében igy szól többek között: „Bár a papokká avatandók hittel köteleztetnek a nőtlenségre, utóbb mégis sokan nősülnek s midőn őket nejeik elbocsátására kényszeríteni akarja, miként ezt már többeken fogság és elcsapás által meg is ki sértette : készebbek elpártolni az egyháztól, mint megválni nejeiktől. A kehely használatát pedig számos földesúr kívánja, kik azután, bár egyebekre nézve jó katholikusok. papjaikat is elűzik, ha azt tőlük megtagadják. Igy aztán az űr nyája, részben a házasság, részben pedig a kehely miatt papjaitól megfosztatván, a farkasok martalékává lesz. A Krisztus Jézus kínszenvedésére kérünk benneteket, szent atyák, adjatok tanácsot, mitévők legyünk e bajok és nehézségek között, válaszoljatok kegyesen levelünkre." Az érsek azonban nem érte el czélját, mert a tridenti zsinaton az olasz és spanyol bibornokok többségben lévén, fogalmuk sem volt a magyar katholikus egyház kényszerhelyzetéről, hanem az enrópai katholikus egyház helyzetét a saját szempontjukból ítélték meg, a mi minden megalkuvást kizárt. Egy másik adat, mely a protesztantizmus nagy előhaladásáról tanúskodik Erdélyben, hogy Somlyai Báthory István, a későbbi lengyel király, nem mert nyilvánosan misét hallgatni, hanem vadászat ürügye •alatt az udvartól távozván, valamely elrejtett templomban hallgatott misét és gyónt meg. De bármily általánosan elterjedt volt is a pro-