Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> tesztantizmus Magyarországon, ezidő szerint még erős tüzpróbát kellett kiállania, liogy jövője biztosítva legyen. Ingadozó helyzetének oka egyrészt a magyar (református) és német (ág. evang.) felekezet közti villongás, másrészt pedig az államhatalom mindinkább előtérbe nyomuló ellenséges indulata volt; ennek az államhatalomnak az élén Középeurópában II. Rudolf római császár áll, ki már egészen más álláspontot foglalt el a protesztantizmussal szembeü, mint akár atyja Miksa, akár nagyatyja I. Ferdinánd. A sors, a nevelés és élet I. Rudolf, II. Ferdinánd és I. Leopold császárokban oly uralkodókat alkotott, kiknek kormányzása alatt patakokban ömlik a vér, dúló barbár csordák szágúldják be a különben is végpusztulásra jutott magyar haza azon helyeit, hol az emberi művelődés menedéket keresett, a lehető legkiüömbözőbb elemek harczainak forgataga szánalmas pusztasággá teszi a csak félszázad előtt is virágzó hont. A mi mindenek előtt Rudolfot illeti, ő negyedizig utódja örült Jankának, Arragoniai katholikus Ferdinánd és Castiliai Izabella leányának. A Habsburg családban időről-időre az ősanya vére valamely nem rendes élettani jelenségben nyilatkozott meg; II. Fülöp, Janka unokája sohasem mosolygott, 35 évet úgyszólván Íróasztala mellett töltött, tanulmányozva a külföldi diplomatia- és belföldi mozgalmakról szóló jelentéseket; a legcsekélyebb dolgokban is a saját akaratát akarta érvényesíteni, a szerető apa, a gyengéd férj, az ember szerepe az uralkodóé előtt teljesen semmivé törpült; a spanyol faj pompa kedvelése és komoly külső alakszerűsége lelkének tartalmát teljességgel betöltötte.