Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> ban, az ausztriai tartományokban, Cseli- és Lengyelországban erős kilátásai vannak a diadalra azon törekvés által, hogy az államhatalommal összeforrjanak. És mégis mit látunk ? Azt. hogy a XVII. században a protestánstizmus ereje megbénul, terjeszkedési képessége csökken, a franczia protestantizmus vezére a későbbi IV. Henrik király azt mondja: Páris birtoka felér egy misével; az észak német államok alig hogy megtarthatják protestáns jellegüket. Ausztria-, Cseh-, Magyarország, valamint Lengyelország újra határozottan katholikus államokká lesznek. Mi az oka ezen jelenségnek? A hatalom birtokosainak külső erő kifejtése alig; mert a protestantizmus mint benső, hitéleti mozgalom külső fegyverrel el nem tiporható; hanem igenis a katholikus világnak, a pápaságnak ugyancsak benső egységes újra szervezkedése, mely kemény ellenállásából csakhamar támadólag lép fel és annál könnyebben veri vissza a protestántizmust. első, előretolt állásaiból, mert a protestánsok e támadásra nincsenek előkészítve és a katholikus részről újra fellobbanó vallásos érzület nagyobb tömegeket volt képes áthatni és köztük nagyobb egységet létesíteni, mint a protestánsoknál. Már a tridenti zsinat második ülésszaka alkalmával (1562) a protestántizmus Magyarországon olyan erős. hogy a Nagyszombatban székelő esztergomi érsek, Oláh Miklós a tridenti zsinatra képviselőül küldött Draskovich György pécsi püspöknek Kolozsvári János Csanádi és Dudich Endre, knini püspöknek azt adja utasításul, hogy minden erejükből hassanak oda, mikép a zsinat engedje meg a papok nősülését és az urvacsorának két szin alatti kiszolgáltatását; a reformtörekvés