Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - A Tessedik-féle gazdasági iskola eredeti alakjában

52 jelent meg második felesége halála után. A család egyik barátja írta, s szépnek, elégedettnek mondja családi életüket. De ami e tanúskodáson kívül különösen a harmónia mellett szól, az mindkét feleségének és gyermekeinek a férj, illetve apa nagy munkájában való lelkes közreműködése. Lehet, hogy kényszer volt ennek a kezdete, de bizonyos, hogy azután lelkesedve vettek részt a családfő munkájában, hogy egészen hozzá idomultak, s az ő mágneses körében rajongókká lettek maguk is. Első felesége Markovitz Mátyásnak, Szarvas egyik nagy papjának Teréz leánya volt, 1750-ben született s így nyolc évvel volt fiatalabb férjénél, kihez 1768ban ment nőül, s huszonhárom évi házasélet után, 1791-ben halt el, miután tizenhárom gyermekkel ajándékozta meg. Hűséges és buzgó munkatársa volt férjének, s kivált a selyemtermelés körül fejtett ki nagy buzgalmat. Neve ismeretes volt nemcsak a hazában, de annak határain túl, még fejedelmi családok körében is. Halála után hazai és német folyóiratok megemlékeztek róla. Második felesége Lissoviny Karolin 1760-ban. Selmecen született s 1820 ban kevéssel férje halála előtt húnyt el. Tizenhat éves korában Zipser Mátyás huta-felügyelő neje lett, de nyolc évi házasélet után első férjét elvesztette, s két kis gyermekével nyugdíjából élt. Hatévi özvegység után 1792-ben került Tessedik oldala mejlé. Ε nő is kiváló munkatárs lett, egészen Tessedik oldala mellé termett. Szenvedéllyel űzte a kertészetet. Napjában 100'—300 csemetét tu-