Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - A Tessedik-féle gazdasági iskola eredeti alakjában

53 "dott oltani azon gyermekek segítségével, kiket ő tanított arra meg. Egy év alatt 120 forint értékű salátát adott el, s ő ismertette meg a különféle salátafajokat a szarvasiakkal. A burgonyából kenyeret sütött, pálinkát főzött, és így egy holdon termett burgonyából 300 forint hasznot hajtott. A sárgarépát szirup és cukor főzésére is használta. Mindenről pontos, lelki ismeretes számadást vezetett. „Házastársi és emberszeretete — írja róla férje — a józan ész, Krisztus és az apostolok parancsainak megfelelő volt. Nagy örömmel tanította az iskoláslányokat a szabásra, varrásra, közben „tanulságos erkölcsi és gazdászati népdalokat" énekelve velük. Értett a betegápoláshoz és a gyógyszerek készítéséhez. Szíve legfőbb gyönyörűsége az volt, ha a szegényeken segíthetett; azokat betegségükben az ő füveivel, borsosmentájával, bodzavirágjával, kenőcseivel, székfűvirágjaval, attikai balzsamával, gyökérteáival ingyen gyógykezelte. Egyes gyógyszereit városokba is szállította s gyógyszertáraknak eladta. Egyszóval: Tessedik volt női kiadásban. Az volt józan egyszerűségénél fogva is, jellegzetes tagja a családnak, hol spártai élet folyt. Ez az emelkedett szellemű, tisztes családi élet önkénytelenül is példaadás volt a népnevelés szolgálatában. Tisztes, magyaros viszony uralkodott feleség és férj között. A háztartás takarékos, észszerű volt, minden pazarlás és fényűzés kizárásával. A háziasszony ruhája tiszta, csinos, de szerény volt. Második felesége két fejkötője, aranyos csúccsal díszítve, még húszévi házasélet után is olyan volt, mint új-