Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - A szarvasi ev. ótemplom oltára és szószéke, amelyről Tessedik 32 éven át prédikált

49 Nagy társadalmi kérdésekkel foglalkozik tehát, okoskodik, bölcselkedik, részletesen leírja a tiszavidéki falu viszonyait. A munka második részében pedig megoldásokat ajánl, megrajzolja egy eszményi falu képét. A másik különösen érdekes, eredeti munkáját „Memorabilia Szarvaschiensia, oder oeconomische Chronik" címmel 1805-ben készítette el. Ez magyar nyelven „Szarvasi nevezetességek" címmel 1938-ban jelent meg. Szarvas falusi társadalmának XVIII. századi fejlődését adja, rendszertelen előadásban. Közli a népesség demográfiai adatait: a születések, házasságkötések, halálozások, felekezet, kor, nem, foglalkozások statisztikáját. Szól betegségekről, azok okairól és gyógyításáról, a nép hiszékenységéről, babonákról, az iskolaügy elmaradottságáról, szegénységről, nyomorról, fényűzésről, jobbágykérdésről, adókról, téli és nyári napszámokról, a községi közigazgatás hiányairól, és főleg a második részben, a mezőgazdálkodás, az ipar akkori állásáról, gazdasági növényekről, gazdasági reformokról, állattenyésztésről, elemi csapásokról. Egy falusi társadalom fejlődésének rajzát adja tehát e két munkájában, s szinte pontosan azokat a tárgyakat érinti, melyek a modern társa dalomrajz, a szociográfia tárgyai. Tessedik Sámuel, a pap, a nevelő, a gazda, az orvos tehát még szociográfus is, és pedig a XVIII. században. Mint ilyen kerek másfél évszázaddal haladta meg korát. 2