Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)
KÉPEK - A szarvasi ev. ótemplom oltára és szószéke, amelyről Tessedik 32 éven át prédikált
46 són Tessedik korszaka, egészen elütő a község többi koraitól. Munkássága, mint láttuk, túlnyomóan gyakorlati jellegű volt, s annak sokféle ágából főleg a mezőgazdálkodás, állattenyésztés és egyes ipari próbálkozások váltak ki. Minden munkája mellett ott állott a népnevelői, oktatói szándék. Szemléltető módszerrel igyekezett rávezetni népét a helyesnek és helytelennek felismerésére. A saját példaadásával igyekezett őket a helyesnek, a célszerűnek oldalára állítani. És így akár fát ültetett, kertészkedett, templomépítést tervezett, betegeket gyógyított, akár nyilvános előadásokat tartott: végső elemzésben mindenik esetben népet nevelt. Ámde ez az annyira kiválóan gyakorlatias népnevelő még ennyivel sem elégedett meg. A gyakorlati munkát elméletivel cserélte fel, mihelyt a napnak, mások részére pihenő szakasza következett el. A testi munkától fáradtan, de lelkileg frissen tért ekkor haza földjeiről a paróhia békés pihenést kínáló csendjébe, azért, hogy az annyira megérdemelt pihenés helyett oktató munkáját egy másik területen folytassa. Mert miként utóbb Széchenyi, a lánchíd, a lóversenyek, a Tiszaszabályozás gyakorlati alkotásainak kezdeményezője, úgy ő is a gyakorlati munkásság mellett, mint író, elméletileg is dolgozott. És még hozzá hogyan dolgozott! Száznegyvennégy munkájáról tesz említést. Ezek legnagyobb része, sajnos, elveszett. Abból a kevésből, ami megmaradt, mégis képet alkothatunk magunknak Tessedikről, az íróról.