Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - Körösparti táj Szarvason

29 új minőségében mutatkozik be. A pedagógus minőségében. Nevelés- és oktatásügyi könyveket hozatott és tanulmányozott; mint dékán iskolákat látogatott; a szarvasi iskolákban tanítási kísérleteket tett. Mindeközben pedig olyan gyakorlati irányú iskola alapításáról álmodozott, hol az elméleti tárgyak helyes módszerrel való tanítása mellett egészen gyakorlati ismeretekre is oktatnák az ifjúságot. És arról: hátha egy ilyen iskola alapításával országosan is irányt szabhatna az oktatásügynek. Mert tudnunk kell, hogy Mária Terézia királynő éppen azokban az években vette fel programmjába az oktatásügy mélyreható megreformálását. És kevéssel azelőtt, hogy Tessedik a maga intézetét megalapította, meg is jelent a Ratio Educationisnak nevezett szabályzat. A fejlődés, a reform lehetősége tehát megvolt, s ezért három évvel a Ratio megjelenése után a tettek mezejére lépett. 1780-ban, miután, amint írja „már teljes 13 éven át", azaz rögtön Szarvasra kerülése óta „sok sikerrel járt és sikertelen kísérletet tett házánál, a paróhia kertjében és a szarvasi iskolákban" helyes tanítási módszer bevezetését illetően, a szarvasi földesúrtól hat holdnyi addig meg nem művelt szikes földet kért egy gyakorlati gazdasági kert alapítása végett. És amikor ugyanezen év május havának 8-án megkapta azt, csak intézményessé tette addig 13 éven át folytatott gazdasági kísérleteit. Ez a története a Tessedik-féle világhírű Gyakorlati Gazdasági és Ipariskola, az első igazi gazdasági iskola megalapításának. Az intézmény neve egyideig Gyakorlati Gazdasági Kert volt, néha még