Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - Körösparti táj Szarvason

28 kozó tanácsait. Orvosi tanácsait a józan észszerűség jellemezte. Főgondja a kuruzslás, a babonáskodás kiirtására irányult. Leggyakoribb egészségügyi tanácsai a lakások, a ruházat, a test tisztántartására, a szellőztetésre, a mértékletességre, a helyes táplálkozásra irányultak. Ez utóbbi terén korát meghaladó tanokat is vallott. Sok megfigyelés alapján azt hirdette, hogy az egyoldalú hús- és zsiradéktáplálékok rossz hatással vannak a szervezetre, hogy annak az előbbiekkel vegyesen több zöldségre, hüvelyesekre, káposztára, salátára, gyümölcsökre van szüksége. Olyasvalamire jött reá, amit újabban vitamines-elméletnek nevezünk. A betegségekkel kapcsolatban, a kuruzslást, a babonaságot, az észszerütlenséget figyelve is, arról győződött meg, hogy szarvasi népének legnagyobb baja, minden bajainak kútforrása az elmaradottság. Es helyesen úgy tartotta, hogy ez ellen eredményesen csak akkor lehet küzdeni, ha az emberi értelmet kezdettől, azaz a gyermekkortól fogva helyes irányban fejlesztik. Ez persze az iskolának lett volna feladata. Ám amit ő a szarvasi iskolákban tapasztalt, az a tanítás mindent inkább szolgálhatott, csak a szellemnek helyes irányban való fejlesztését nem. Nem állott az egyébből értelmetlen bemagoltatásnál. Elhatározta tehát, hogy a saját elgondolásai szerint való mintaiskolát alapít, ahol a tanulók az életnek, s nem pusztán az iskolának tanulnak majd. Hosszú tervezgetések, komoly tanulmányok előzték meg e gondolatának valóraváltását. Szarvasnak nagy papja, kit eddig mint hitszónokot, építészt, orvost mutattunk be, ezzel megint