Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - Körösparti táj Szarvason

24 sában bírjuk 18 ívoldalnyi másolatait ilyen évrőlévre érkezett hatósági rendeletekről. írásos bizonysága ez annak a gondosságnak, mellyel falusi pap létére az állami gépezet működését figyelte s annak segítőmunkásává szegődött. Rendőrség, tűzoltóság szervezése, a cigányok letelepítése, tűzálló kerítések, kémények építése, mind oly gondok, mik bizonyára bárkiéi inkább voltak akkoriban is, mint a papéi. Ő a maga gondjának tartotta ezeket is. s szinte mindegyikben szakemberré képezte magát. Bámulatos, talán hihetetlen, pedig szórói-szóra így van! Alig érkezett el egy-egy Mária Terézia — vagy II. József-féle rendelet a nagy magyar rónának erre az intézkedéseket szomjazó tájára, volt egy férfiú, egy pap, ki lázas sietséggel ment segítségére a hatóságoknak a rendelet foganatosításánál. Ki éjszakákon át (mert azok egyrészét tervezgetéssel szokta tölteni) tudott töprengeni azon, hogy milyen módszerekkel lehetne a kormányzat szándékának e vidék, e falu sajátos viszonyainak szemmeltartásával a legjobban megfelelni. Hatósági rendelkezésre történt, de Tessedik egyéniségének annyira megfelelően, mint kevés más, a takarékosság érdekében s a dáridók ellen országosan folytatott küzdelem. Sehol nagyobb buzgalommal nem folytatták azt, mint az ő falujában. Hiszen a szónak legeszmeibb értelmében vett lelkész vált itt ennek is vezérévé. Fájt keresztyénien szerető szívének, ha látta, hogy híve egyetlen keresztelő- vagy lakodalmi dáridó következtében egycsapásra elveszítette fáradságosan összegyűjtött vagyonkáját, és undorodott az ilyen dári