Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - Körösparti táj Szarvason

25 dók látásától. Undorodott egyébként egész spártai, egyszerit és szigorú egyénisége megnyilatkozásaként is. Mert úgy képzeljük ám el, hogy Tessedik Sámuel a szónak köznapi használata szerint a legjózanabb, legszolidabb emberek közé tartozott, ki a kártyának s mindenféle hazárdjátéknak esküdt ellensége volt, ki utálta a „zajos örömöket, mulatságokat és kedvtöltéseket", ki „undorral" szemlélte, amint tanulmányaikat végzett papjelöltek „hazájukba való visszatérésük után kényelmes életet folytatnak, kávét, csokoládét és pálinkafélét iszogatnak", ő hosszú éveken át nem ivott kávét, csokoládét, szeszesitalokat. Dohányért, pipás társaságért 50 év alatt 50 krajcárt sem adott. Kupfer zelli utazásában különösen az tetszett neki, hogy az ottani parasztok „millionérek és mégis parasztok", meg az, hogy az ottani hercegné valamennyi gyermekét maga szoptatta. Bizony a Tessedik-házban szinte túlzásba vitt egyszerűség, .takarékosság uralkodott, a szeretettel párosultan is szigorú családfő elveinek megfelelően. A leszármazottak között élő apró anekdoták máig fenntartották ennek emlékét. És elgondolhatjuk, milyen áhítatos félelemmel tekinthettek erre a zordnak látszó családra a „vidám eszem-iszom" szarvasi hívek! Ügy vált el annak spártai légköre a falu levegőjétől, mint sziget a tengertől. De azt is felmérhetjük, mekkora hatással lehetett az, amikor ilyen kristályos egyéniség intett egyszerűségre, takarékosságra! Mert hiszen a legnagyobb hatást a saját példaadásunkkal érjük el. Tessedik etekintetben is gondviselésszerű emberként került Szarvasra.