Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

Tessedik Sámuel munkája

18 hozzá ahhoz, hogy a két ellentétes világ közötti szakadékot megszüntesse? Tessedik Sámuelnek nem volt annvi ideig tartó tépelődése. Mint a falu papjának, adva volt a keret, melyben mozognia lehetett. Ε keret nem szűk, nagyon is széles lehetőségeit zárta magában az alkotó reform-munkának. A XVIII. századi szarvasi pap valóságos diktátora volt falujának. Vagy legalább azzá lehetett, ha megvolt hozzá jellemen és tudáson alapuló tekintélye. Ott kezdte el tehát a nagy falureformáló munkát, ahol hivatásánál fogva kezdenie kellett: a szószéken. Ma, amikor Tessediket, mint világhírű gazdát ismerik, csak kevesen tudják, hogy ez a gyakorlati zseni milyen elsőrendű lelkész volt! Egész életében, bokros gazdasági és falufejlesztői teendői közepette is a legnagyobb lelkiismeretességgel fogta fel prédikátori hivatását. Élete végéig valamennyi beszédét írásban kidolgozta, első éveiben előbb magyarul vagy németül (mert Szarvasra jöttekor a tót nyelvet alig bírta), s azután fordította tótra. Már az 1798-i kanonika vizitáció 21 fiizetnyi szórói-szóra kidolgozott egyházi beszédéről tud. A beszédek kidolgozásával párhuzamosan szónoklattani tanulmányokat is folytatott. Már régen híres gazdasági reformátor volt, amikor még mindég szerzett be könyvtára részére kiváló német prédikációs gyűjteményeket. Egyik-másik ilyen könyve ma is megvan; azokban található sajátkezű bejegyzései tanúskodnak arról, hogy ez az annyiféle munkával megterhelt pap soha. egy percre sem tartotta másodrendűnek prédikátori hivatását. Sajnos, hogy ezek az oly értékesnek tart-