Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

Tessedik Sámuel munkája

19 ható prédikációs kéziratok a halála utáni időkben elvesztek. Akkoriban az emberek közönyösek voltak •az ő emlékével szemben! Elmondott beszédeinek egy csekély részéről tartalmi kivonatokat készített Kristóffy György, egy buzgó szarvasi tanító, de a szórólszóra kidolgozottakból egy sincs már meg. így be kell érnünk azok tárgyainak ismertetésével. Ezt ő maga önéletírásában, de más fennmaradt munkáiban is több helyen megteszi. Felsorolásuk közben rá fogunk ismerni az azon korbeli felvilágosultság népboldogító szellemére. De ez a szellem egyáltalán nem állította a beszédek elmondóját ellentétbe evangélikus vallásának dogmáival, az azok alapját képező Szentírással. Sőt szigorúan annak alapján áll. Itt-ott meg is jelöli az elmélkedésre legalkalmasabb szentírási szövegeket. Csak túltengően gyakorlatias jellegük fogja e beszédeket kiemelni a megszokott szentbeszédek közül. Mert ne felejtsük, hogy Tessedik eszmevilágában a végső cél Isten országának olyképen való fölépítése, hogy az embereket boldogokká tegyük. Ezt szarvasi hívei életszínvonalának emelésével, felvilágosításával, gyakorlatiassá való kitanításával igyekezett elérni. A templomi szószékről szólott tehát hozzájuk, s beszélt nekik Istennek a természetben, különösen a falusi földművelő nép között látható műveiről, a gazdák, cselédek, a felsőbbség és az alattvalók, a gazdagok és szegények, az egészségesek és betegek, a gyógyulok kötelességeiről, a betegségek okairól, azok elhárításának eszközeiről, az elszegé2"