Majba Vilmos: Életképek a keresztyén szeretet munkamezejéről (Budapest, 1914)
I. Értekezések - Megfigyeléseim Amerikában. Paul le Seur
19 konferenciánkon megismerkedtem három indián tanulóval, akiknek neve szószerinti fordításban: Szürkeföld, Vörösbagoly és Felhő. Az utóbbi éppen befejezte egyetemi tanulmányait s lelkész lesz. Még gyermekkorában lett keresztyén egy misszionárius hatása alatt. Célja most az, hogy otthon az indiánok között egy keresztyén iskolát alapítson. Láthatjuk tehát, hogy ennek a fiatal államnak éppen elég égető problémája van. Némelyek kétségbevonják, hogy a katholikus egyház az Egyesült-Államokban növekedett volna, azonban csakugyan növekszik, habár nem abban az arányban, ahogy azt a bevándorlók számából várni lehetne. Sokat elveszít a bevándorlók közül. De azért nekem úgy tetszik, hogy a különböző városokban lévő új épületei: templomok, iskolák, árvaházak és hasonlók a leginkább bizonyítják a római egyház megnövekedett eszközeit. Az amerikai patriotizmus megfigyelésénél különösen feltűnik az, hogy az amerikai mindig megújuló lelkesedéssel tudja üdvözölni a csillagos lobogót. A férfiak, még a katonák is, leveszik a kalapjukat és szivükhöz szorítják, ha a zászló előttük elvonul. „Ez a mi királyunk", mondta nekem az egyik. Gyakran beszélnek a dollár hatalmáról és az amerikaiakéletében ez valóban útálatosan nagy szerepet játszik. Egy nyilvános gyűlésen pedagógiai kérdések felett vitatkoztak és az egyik előadó azon a nézeten volt, hogy a vallásos nevelés nem igen alkalmas az ifjúságot előkészíteni arra, hogy a saját millióját meg tudja keresni. A dollár utáni hajszára nézve nem szolgálhatnak ugyan példaképül nekünk, de azt a nagylelkűséget, amellyel az összeharácsolt vagyont kezelik, mégis ajánlhatom a mi gazdagiainknak. Az amerikai nem azért hajszolja a pénzt, hogy megőrizze, hanem hogy újból kiadja. Izgató sportnak tekinti az egészet. Nem is ritkán fordul elő az, hogy a gazdag emberek ambicionálják, hogy szegényen haljanak meg és gyermekeik sem akarnak a szülők vagyonából megélni, hanem maguk akarnak egy ugyanolyant szerezni. Ez az egyik alapja a gazdag amerikaiak valóban fejedelmi áldozatkészségeinek és ebben mink sokat tanulhatunk tőlük. Bizonyos, hogy egy ilyen fiatal országban sok útja-módja van a szociális fejlődésnek, de éppen olyan sok lehetősége van a szociális nyomorúságnak is. Jelenleg az Egyesült-Államokban a szociáldemokrácia még nem játszik nagy szerepet. A politikai hatalom óraingája ide-oda leng a két régi nagy párt: a republikánusok és demokraták között, melyeket konzervativizmusnak és liberalizmusnak is lehetne nevezni. Roosevelt és barátai éppen most fáradoznak egy új pártalapításon. De ha a szociáldemokrata párt aránylag csekély is, a szocialista gondolatok növekvő hatalommal bírnak. A mérsékelt irányú Peabody és a sokkal 1*